Vizi Viki túl az első versenyén
2021.08.02.
Vizi Viki többszörös újrakezdőként azért keresett meg, hogy végérvényesen letegye voksát a futás mellett. A sportos anyuka tudja, hogy mit jelent edzeni, így nem volt vele nehéz dolgom, lelkiismeretesen hajtja vége a heti futásokat.
Viszonylag hamar ki is nézett egy versenyt, a Terepfutás.hu által rendezett Ensport Vértes Trail-re esett a választása, 10,5 km-t és 350 méter szintet kellett leküzdenie. Sajnos egy héttel a verseny előtt lebetegedett, de szerencsére a futás napjára majdnem száz százalékosra gyógyult.
Viki ilyennek látta a versenyt és magát:
"Nem életem leghosszabb, de eddigi egyik legkeményebb futása volt ez.
Most kezdem csak felfogni, hogy egyáltalán itt vagyok...Életem első versenyén...
Sikerült bőven szintidőn belül beérni. Hogy hányadik lettem? Dunsztom sincs. A Vértesnek volt Szakadó esőben jöttünk és még rajt előtt is esett egy jót. A 28 fokkal igazán kellemes volt az összhatás
Az elmúlt 10 napot komoly felkészüléssel...ja nem..betegséggel töltöttem még 2 nappal ezelőtt is kétséges volt, hogy indulok-e. Szóval nem mondom, hogy a cél a dobogó volt (mert amúgy nyilván igen ), csupán bíztam benne, hogy meglesz 2 óra alatt és még a keresőkutyákra sem lesz szükség ahhoz, hogy előkerüljek
A pálya amúgy szuperül volt jelölve, bár úgy 3km-nél erős kétségeim támadtak volna -ha nincsenek ott a segítők-, hogy jó helyen járok-e, mert hirtelen az első lejtővel találtam szembe magam Na nem tartott sokáig Néhányszor eszembe is jutott a klasszikus idézet a Hupikék törpikékből "Ott vagyunk már, Törp papa?"
A sár hála az égnek elviselhető volt, de azért figyelni kellett, hova lép az ember.
Én alapból a nézelődős, minden második bokrot lefényképezős terepfutó vagyok (terepfutó, háhhh, most voltam negyedszer terepen ), hát most nem sok fotó készült, és a pulzus értékemen kívül jórészt csak a lábam elé néztem.
A pulzus...edzőm, Kovács Józsi azt írta, 170 fölé ne menjek. Egy darabig igyekeztem ehhez tartani magam, aztán a jelszavam a "180 az új 170" lett Én amúgy ezzel a pulzussal még teljesen jól elvagyok, 197nél azért már visszavettem
Az erdőben egyébként bár nagy volt a pára, legalább a nap nem tűzött. Nem úgy, mint az utolsó kb. 2 km-en, ahol már újra aszfalton futottunk. Az a rész rendesen szenvedősre sikeredett, de ott már hallani lehetett a szurkolók hangját, ami adott egy kis erőt
Végül önmagamhoz képest egész jó idővel értem be.
Fantasztikus élmény volt! A lelkemet kifutottam Ősszel újra jövök! Remélhetőleg akkor már teljesen egészségesen, rendesen felkészülve
Köszönöm szépen Mindenkinek a drukkot és a gyógyító, pozitív energiákat! "
Viki eredménye: 1 óra 24 perc. Ezzel 24. helyezést érte el a 39 női teljesítőből. Ez elsőre nagyon szép főleg, ha figyelembe vesszük a körülményeket (betegség, hőség).
Hatalmas gratuláció! (A 197 miatt még beszélünk... )