Futóedzés Neked! - Kovács Józsi edző oldala

Divinyi Zsombor a Crosskovácsin

2026.06.14.

 

Amikor erre a versenyre neveztem, akkor abszolút az lebegett a szemem előtt, hogy edzésként kell felfogjam, mert 6 héttel a GGUT előtt nem szabad másképp gondolni rá. Nyilván a hosszútáv kb 600m+ szintje sem egy óriási dolog, de azért végülis az első 6 km-en lenyomunk majdnem 400-at ebből, szóval mégsem olyan rossz az. Józsi kifejezetten kérte, hogy úgy toljam, hogy tudom, hogy utána még jónéhány kemény hét vár rám, tehát teljesen nem futhatom ki magamat. Már tavaly is szemeztem ezzel a versennyel (közel van, a budai hegyek gyönyörűek, Nagykovácsi egy igazi ékszerdoboz), de akkor valami gyerekprogram miatt nem tudtam menni, idén viszont Karlócai Orsi (egyik lelkes CK Crew tag) kb hetente random megkérdezte, hogy "na, nevezés hogy áll?", így végül beneveztem a versenyre. orsi tök jófej volt, mondta, hogy örül, hogy megyek, ez egy nagyon kedves kis családias verseny, szuperjó lesz...ühüm, csak halkan jegyezném meg, hogy kb a fél hazai terepfutó EB csapattag ott volt, Vásárhelyi Mátéstul, meg Büki Ádámostul...:D Tényleg, pont én is így definiálnám a "kicsi, családias" versenyt. 

 

A rajtba már 35 perccel korábban (!!!) megérkeztem, nem hagytam semmit otthon, nem kellett utolsó pillanatban valakitől valami fontosat kölcsönkérnem, nagyon fura volt. A rajtban rengeteg közeli és távoli ismerőssel találkoztam, és igazából 3 céllal indultam el: 

1. Meglegyen 2 órán belül a 21 km

2. Közben azért télleg ne fussan teljesen szét magamat

3. Tátrai Peti, aki szintén Józsi tanonc, elképesztő erőben van, de azért csak meg kéne szorongatni!

 

A versenyt kifejezetten visszafogottan kezdtem, egyrészt mert nem akartam elfutni nagyon az elejét, másrészt mert a single tracken azért kicsit beragadtam a többiek mögé. Nem volt ezzel nagy gond, de azért utólag ott biztosan bennehagytam a versenyben jónéhány percet. Ahogy felértünk a tetőre elindult egy szuperkirály 1,5-2km-es versenyrész, amit igazán jó lehetett futni. Mivel jól éreztem magamat, főleg azért mert akkorra ütött be az előtte bevett dupla Mautern, ezért úgy voltam megnézem mit tudok lefelé futni. Meglepetésemre nagyon jó, 4:10-30 körüli tempót tudtam menni, ami nekem tényleg gyors. Ehhez persze kellett az is - ezt meg is jegyeztem viccesen Orsinak a célban - hogy a szervezők minden eddigi tapasztalatomat felülmúló módon nem csak táblázták, szalagozták és nemtom mit csináltak a pályán, de még a nagyobb kiálló sziklákat is befestették piros színre. Eskü ilyen high-end budai futóversenyen sem voltam még:D!

Nézegettem az órámat és azt számoltam ki, hogy amúgy a cél meglehet valahol 1:58-2:02 között, szóval elkezdtem a felfeléket is bátrabban nyomni. Aztán 14.km-nél egyszercsak megláttam magam előtt Tátrai Petit és bár messze volt, de minden kanyarnál egyre jobban kivehető volt a zokniján a felirat; "Keep pushing" vagy valami hasonló:). Úgyhogy kb 1 km múlva beértem és le is előztem, mert miközben én magammal meg az idővel versenyeztem, ő éppen a botozási technikáját gyakorolta és javította, ami nekem pl sosem ment.

 

Aztán 19-nél láttam, hogy minden igyekezetem ellenére ez a sub2 nagyon necces lesz, úgyhogy a downhill pályán, ami a verseny utolsó szakasza volt mindent beleadtam, hogy meglegyen az idő is - ami aztán meg is lett, meg nem is. Mert az igaz, hogy a célban végül 2.00:45-tel estem be, de a félmaratoni időm az 1.58:05 volt, szóval innen nézve megvolt a cél:). Amúgy teljesen mindegy, mert szuperjól éreztem magamat, mostanában szokásos módon bevertem instant módon 5 deci kólát meg egy marék áfonyát, magamhoz képest komolyabb nyújtást követően (ami persze még mindig siralmasan kevés és gyatra:D), elköszöntem és hazarohantam, mert az aznap délutáni gyerekzsúrra haza kellett értelemszerűen érnem.

 

A helyezés tényleg lényegtelen volt (valahol a 20. hely körül, a győztestől közel 40 (!!) percet kaptam), a tempó szuper volt (5.35-ös átlag - terepen ritkán tudok 6 alá menni), az időjárás csodás (20 fok, felhő és gyenge hűs szellő), úgyhogy abszolút elégedett voltam a tapasztalattal is és azzal is, hogy keményebb futás ellenére is sikerült gyorsan regenerálódni másnapra. 

 

Jó lenne jövőre is menni és megszorongatni V. Mátét. Najó, ez utóbbira 0% az esély természetesen.