Futóedzés Neked! - Kovács Józsi edző oldala

Divinyi Zsombor a Palóc Terepfélmaratonon

2024.04.06.

 

Érdemes-e extra-erős chillisbabot enni verseny előtt...? Erre a kérdésre tudjuk meg a választ Divinyi Zsombor verseny-beszámolójából...

 

"Április hónapban - folytatva az idén megkezdett sorozatot - ismét versenyre készültem. Tekintettel arra, hogy május elején UB lesz, ezért igyekeztem egy hónap eleji versenyt választani, ahol nem annyira a távolság (az úgyis lesz bőven UB-n) mintsem inkább a szint dominálna (abból meg nincsen sok UB-n mióta kivették a jó kis Balaton-felvidéki részeket:( ). Ezért jó ötletnek tűnt a Libegő-trail 16 km-es távja, közel 800mD+ szinttel. Az edzést is ennek megfelelően raktuk össze és kb egy héttel a verseny előtt már jött is a jól megszokott izgalom, meg fejben a számolgatás-készülődés a versenyre. 

Fura módon - pedig erre mostanában nincsen túl sok példa - volt rajtam néhány felesleges kiló, amit Húsvéti időszak ellenére egészen jól sikerült az utolsó 1,5 hétben eltüntetni, így azt gondoltam, hogy a Csókakő után újra jó időt futhatok. 

 

És mint minden tervbe, ebbe is két hiba is csúszott az utolsó napokban...

 

Hiba#1

Egy kellemes kedd eset (4 nappal a verseny előtt...) jött a szervezőktől az e-mail, hogy sajnálják, de a versenyt átrakják júniusra. Wtf. Ez azért nem annyira frankó így, mert én mindent megértek, de alapvetően én úgy szervezem a hétvégéimet, hogy ilyenkor a gyerekek (mind a három), valamelyik nagyszülőnél van, amihez az is kell, hogy mindenki ráérjen, mindenki egészséges legyen, etc. Szóval kicsit kicseszésnek éreztem a dolgot. Józsi javaslatára, miszerint rajta vagyok a track-en, meg le is van minden szervezve, szóval keressünk egy B megoldást, végülis így esett a választás a Terényi terepfutó versenyre. Hosszabb táv, kevesebb szint. Végülis egynek megteszi.

 

Hiba#2

Egy jó ideje figyelek a kajákra, hogy mikor mit mikor eszem. Ezt talán az októberi UBT előtt túlzásba is vittem, úgyhogy már igyekszem nem túlságosan erre rágörcsölni egy ideje. Így esett, hogy csütörtök délután rettenetesen megkívánva a csilisbabot úgy gondoltam csinálok egyet. Hiba volt. Főleg az, hogy kb ehetetlenre csináltam, mert annyira erős lett. Az meg főleg hiba volt, hogy ennek ellenére megettem. Sőt a maradékot péntek ebédre. Kb úgy éreztem magamat, mintha begyulladt volna az egész bélrendszerem és simán lehet, hogy az is volt, így szombaton a rajtra kellemetlen, émelygő érzésekkel álltam fel. Nem volt rosszul, meg semmi ilyesmi, de valahogy éreztem, hogy ez most nem a top forma. 

 

Így indultam el az első körre. Az elején kifejezetten jó volt a tempó és érzésre rendben is volt minden "odalent", de aztán valahol 7-8 km-nél éreztem, hogy igen, ez a tempó most eglszen biztosan gyors lesz. Kicsit visszavettem, egy pozíciót hátra is csúsztam, de könnyen elengedtem a dolgot, mert láttam, hogy az előttem lévők nálam sokkal jobb futók/aktuálisan jobb állapotban vannak. Az első kört egy nagyon tisztességes idővel hoztam le (10,7km/56:11), és úgy voltam vele, hogyha a második kör is ennyi, akkor ez egy remek idő lesz. Hát nem lett:D. Az egy dolog, hogy kb 1,5 percet elszöszmötöltem a frissítéssel, de bennem éltek Józsi szavai, miszerint a frissítésre szánt idő sokszorosan megtérülhet később....hát most nem térült meg. 

 

A második kör elején éreztem, hogy ez most nem az, amit én csinálni szeretnék, 13 km-nél kifejezetten csúnyán káromkodtam, és még az is zavart, hogy miért ilyen göröngyös az út, amin futni kell. Mondjuk terepfutás erről szól, szóval próbáltam meggyőzni magamat, hogy ez így rendjén van. Ennek ellenére lassultam, pedig minden izogélt magamba toltam, amit tudtam, ette sósat is, ahogy az előző versenyen megtapasztaltam, de csak nem akart menni. Aztán elkezdtek még beérni és akkor valahogy összeszedtem magamat az utolsó 3,5 km-re és kijelentettem, hogy kizárt, hogy ne legyen meg a 2 órán belüli idő. Ettől valahogy erőre kaptam, összeszedtem magam és végül a női kategória győzetesével egy jó kis különmeccset vívtunk(?) - futottunk, amit végülis megnyertem - ha már a versenyt nem sikerült. 

 

A végén 1:58-as idő lett meg, 5.25/km körüli átlaggal, amire előzetesen azt mondtam volna, hogy ennl jobbat akarnék futni, de az egész tekintetében végülis elégedett vagyok, mert a 13km körüli holtpont volt az eddigi legerősebb minden versenyt figyelembe véve idén és végülis átlendültem rajta. 

 

Tanulság? Van egy csomó. 

Egyrészt; terepen futni még mindig sokkal nehezebb, de egyben nagyobb kihívás és motiváció, mint aszfalton. 

Másrészt; versenyről-versenyre haladva szuperül tudom magamat az edzésekre is motiválni, így áprilisban - szigorúan az UB-ra koncentrálva - bevállalok egy plusz versenyt is.

Harmadrészt; a csilisbabot egy darabig száműzöm..."